Műhely gyakorlatunk során rengeteg rendezvényen van lehetőségünk részt venni. Ilyen volt a szeptember 28-29-én megrendezett Országos Reklámkonferencia is. A Reklámkonferencia idén - Emoráció néven - a ráció és az érzelmek szembenállását és összefonódását állította a középpontba.
A plenáris ülésen leginkább olyan előadókat láthattunk és hallhattunk, akik nem kapcsolódnak közvetlenül a reklám szférához. Mint például Rubik Ernő, feltaláló és építész, vagy Jelenits István, piarista szerzetes. Érdekes volt hallgatni, hogy ők hogyan látják a szakmát. Sok derűt okozott az is, hogy majdnem az összes meghívott azzal kezdte előadását, hogy elmondta, hogy ő igazából nem tudja, hogy miért is hívták el. Rubik Ernő ’a tárgyról’ (Rubik-kocka), vagyis inkább annak időtállóságáról, illetve konzisztens jellegéről beszélt. Rengeteg példát is mutatott arról, hogy mennyi cég használja előszeretettel, engedéllyel vagy engedély nélkül „A tárgyat” saját promóciós célra. Kedvenc idézeteim tőle: „A jó dolgok önmagukon belül ellentmondásosak, és ezt fel is tudják oldani.” „A hamisítás a hízelgés egyik válfaja”. Jelenits István arról beszélt, hogy fontos-e, hogy egy ember, aki a szakmát csak bizonyos elemeiben vizsgálja, szembesüljön egy szokatlan gondolkodó értékítéletével. És igen, fontos, jó néha megállni, és elgondolkodni. Kedvenc idézetem tőle: „A jó bornak nem kell cégér. Tartották régen. A mai világban azonban már a jó bornak kell a cégér”. Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője arról beszélt, hogy milyen nagy az egyet nem értés a konzervatív, régimódi oktatás/oktatók, és a „külső világ”, az újító diákok között. Kedvenc idézet: „Nincs olyan, hogy lázadó, csak éppen akkor alakul ki az illető normarendszere”.
A délutáni szekciók közül Mányai Csaba workshopjába ültünk be, melynek címe: Mi köze Julius Caesarnak az IPhonehoz? A megoldás a kommunikációban rejlik. Előadásában hangsúlyozta a változás szükségességét a reklám alapvető logikájában, de ahogy az egyik jelenlevő is felvetette, erről a kérdésről már évek óta csak beszélnek, és a status quo azóta is változatlan. Vannak persze próbálkozások a változtatásra (Djuice marketingkommunikációja), de ahogy a régi mondás tartja, „egy fecske nem csinál nyarat”.
Továbbá volt szó még a design gondolkodásról, a valóság szerkezetéről, az összement világról, a fogyasztók működéséről, a percepció és az élmény fontosságáról, és az interakció tervezésről. Érdekes gondolatok: „Költészet az, amikor új dolgokat ismerőssé, ismerős dolgokat újjá varázsolsz.” „Az érték mindennek az alapja.” „Az érték szubjektív.” „A hálózatban csak az értékes tartalom képes haladni.” „A gondolkodás konklúzióhoz vezet, az érzelem tettekhez.” „A döntéseknek mindig története van.” „Nem megvásárolni, hanem kiérdemelni kell a figyelmet.”
Másnap reggel szintén a plenáris ülés termébe ültünk be a Dobjuk ki az arculati kézikönyvet! szekcióra. Itt is nagyon sok érdekes előadást láthattunk. A szekció egy fő témakört ölelt föl, a design helyét és szerepét a kommunikációban. Többek között előadott Simon Attila (Lehet kidobni az arculati kézikönyvet?), Gócza Zoltán (Beszéljenek a számok! Design-párbaj A/B teszteléssel), Davor Bruketa (a horvát Bruketa&Zinic kreatív igazgatója, Hasonlóan (mint én) – Másként (mint én)), illetve Halasi Zoltán (Van-e élet a Google logó után?). A szekció jelmondata: Az arculati kézikönyv nem vész el, csak átalakul.
A délutáni szekció moderátora iskolánk Marketing Intézetének vezetője, Dr. Papp-Váry Árpád volt. Evidens, hogy ezt a szekciót választottuk, de nem csak emiatt. Az előadók fő témája a kis- és középvállalkozások (továbbiakban: kkv) reklámjának magyarországi helyzete volt, hogy hol tart 2010-ben a magyar kisvállalatok reklámja, mi az, ami működik esetükben, és mire van pénzük. A szekcióban Wolf Gábor szerepelt először, akinek neve a reklám szakmában nem éppen kedvelt. Az instant reklámról beszélt, saját tapasztalatairól, hogy milyen egy jó reklám, és mire érdemes odafigyelnie egy kisvállalat vezetőjének. Az előadása érthető, kerek, tartalmas, érdekfeszítő volt. Nem hagyott a rossz nyelveknek támadási felületet. Ezek után Tóth Mihály és Molnár László, a KERKOM cégvezetője és promóciós vezetője következett. Az előadás címe Marketinges svájci bicska. A KERKOM egy olyan cég, ami a kkv-k marketingjének kialakításában segédkezik (pl: Castrol olaj). Bemutatták a cégüket, a munkatársaikat, hogyan dolgoznak, és az outsourcing működését. Ezt követte a Nagy média kicsiknek - kerekasztal beszélgetés Török Eszterrel (TV2, értékesítési osztályvezető), Balatoni Attilával (Est-csoport, értékesítési igazgató), Lóránt Gergellyel (The Guidency, ügyvezető) és Wolf Gáborral (marketingcommando.hu, ügyvezető).
Majd iskolánk egyik tagja, Schillinger Zsuzsanna előadását hallhattuk az Első online fitneszteremről, ami az ő találmánya (csodano.hu). A sort Urbanczky András, a Wordpress Varázslat tréning vezetője zárta. Ha eddig lapos volt a hangulat, innentől aztán pezsgett. András provokatív előadása sok néző ellenszenvét kiváltotta. Egy igazi vita alakult ki, rámutattak András előadásában a hamis vagy pontatlan információkra.
Összefoglalva az egészet, nagyon tartalmas, figyelemfelkeltő, elgondolkodtató, tanulságos két napot tudhatunk magunk mögött. Meghallgathattuk a reklám szakma legnagyobb képviselőit, és értékes tapasztalatokat szerezhettünk mind szakmai, mind kulturális téren, és egy nagyon jó alkalom volt a csapatépítésre is.
Néhány kép az Emorációról:
