Március 18-án és 19-én nem kisebb megtiszteltetésben volt részünk, mint hogy részt vehettünk a Médiapiac idei ‘A pénz nem boldog itt?’ című konferenciáján.

Mindannyiunk számára egyedülálló tapasztalat és élmény volt ez a két nap, alább személyesen kifejtjük miért is!

Figyelem, hosszabb cikk következik;)

Rönky Áron

Fontos leszögezni, hogy ez nem marketing konferencia volt. Nem (csak) vevőszerző eszközökről és kötelező trükkökről volt szó.

Véleményem szerint a konferencia sokkal inkább a tudósításra és a reklám jelenlegi, jövőbeli helyzetének taglalására, lehetőségeire ment rá. Kevésbé volt feszített az előadás menet és ennek köszönhetően több hely, idő és lehetőség nyílt az új kapcsolatok kiépítésére vagy épp a régiek elmélyítésére. Ha és amennyiben elfogadtuk a tényt, hogy nem itt nyújtják majd át a jövő “legpusztítóbb” marketing eszközét, nem volt más hátra mint lazítani a nyakkendőn és aktívan megvitatni az egymást érő előadók inspiráló, váratlan vagy minden szempontból érdekes ötleteit.

Kalash József

Számomra ez volt az első nagyobb szabású marketing témájú rendezvény, amelyen részt vettem. Megtiszteltetés volt, hogy ott lehettem. Nagyon érdekes volt a különböző előadásokat hallgatni, még nagyobb rálátást kaptam, hogy pontosan miről szól ez a szakma, illetve, hogy merre is tart. Ez még jobban megerősítette bennem az eltökéltséget, hogy a jövőben is ezzel szeretnék foglalkozni. Előre várom már a következő hasonló témájú eseményt, mert szerintem elsősorban úgy lehet érvényesülni ebben a szakmában, ha az ember a lehető legtöbbször és a legtöbb helyen van jelen. Fontos a kapcsolatépítés és a tapasztalatszerzés, mert úgy gondolom, hogy bizonyos mértékig ezek képezik ennek az iparnak az alapjait.

Kavecsánszki Georgina

„Nem elég az üzleti content, az életérzés oldal is kell!” – jelentette ki Balaton Anita, a Café PR ügyvezető igazgatója.

Az MRSZ és a MAKSZ által indított „Kampány a reklámért” nevű projekt létjogosultsága jó képet ad a fogyasztók mai hozzáállásáról a reklámok iránt. Edukálni kell a nézőket és olvasókat a reklámok működéséről és fontosságáról, hogy ne csak a kedvenc sorozatuk folytonos megszakítójaként gondoljanak rájuk. Az idei konferencia arra koncentrált, hogy milyen módon lehet előállítani olyan reklámokat, melyekben a fogyasztó érzi és érti a tartalom értékét. Az előadások így arról szóltak, hogy a kommunikációs szakemberek és a média hogy alkalmazkodnak az új igényekhez és mindazt miként kommunikálják az emberek felé. Az alapkérdés tehát, hogy sikerül-e az attitűdváltás a fogyasztóban?

Antal Noémi

A 2015-ös Média Konferencia kiváló lehetőség volt, hogy szakmabeliekkel találkozhassunk és építhessünk ki kapcsolatokat a jövőnkre nézve. Emellett sok olyan információ birtokába jutottunk az előadások keretein belül, amit kamatoztatni tudunk a későbbiekben. Mint a BKF kereskedelem és marketing szakos hallgatóját, engem leginkább a harmadik szekció érdekelt, mely a marketing és kreativitás nevet viselte. Ebben a szekcióban olyan előadásokat ülhettem végig, melyek nem csak a marketing stratégia tökéletes elsajátításáról szóltak, hanem a média marketinghez fűződő viszonyáról. Mindkettő fenntartása a kommunikációban összetett feladat, melyhez szükség van a marketing HR vonatkozásaira is. Ezenkívül a szakomtól függetlenül, magáról a címadó témáról is sokat tanultam. Ezen előadások közül talán a tendereztetés problémájáról szóló volt számomra a legérdekesebb.

Összegezve hatalmas élményt jelentett, hogy rész vehettem a konferencián. Elvégre nem lehet elég korán elkezdeni megérteni a marketing és média összefüggéseit.

Vándor Csilla

Izgatottan vártam az indulás napját, mikor megtudtam, hogy ilyen nagy volumenű konferencián van lehetőségem részt venni. Szerencsére várakozásaimat is túlszárnyalta az élmény, amit az esemény nyújtott.

Mikor megérkeztünk megkaptuk a nevünkre nyomtatott akkreditációs kártyáinkat és a „túlélő csomagot”, így a konferencia különkiadásával, hasznos információkat tartalmazó szóróanyagokkal, tollal, csokival, és egyéb majdnem hogy nélkülözhetetlen holmival felszerelkezve vethettük bele magunkat az izgalmas forgatagba. A nap első felében mintegy bemelegítésképpen még egy közös teremben hallgattuk meg az első előadásokat. Érzésem szerint leginkább a reklámszakmában történő folyamatos és egyre gyorsuló változásokat hangsúlyozták az előadók. Nagyon tetszett egy Müller Kornél által szabadon fordított idézet, mi szerint „a változás soha nem lesz már olyan lassú, mint most”. Inspirálónak találtam a „kampány a reklámért” témájú előadást is. Aczél László és Urbán Zsolt a reklámbarát fogyasztói szemlélet kialakítását, és az ennek érdekében történő szakmai összefogás jelentőségét nyomatékosította.

A kifogástalan ebéd után a délutáni előadássorozatot „a tartalom értéke” elnevezésű blokkban folytattam. Itt egészen új megvilágításba helyeződött bennem a reklám és a tartalom szoros kapcsolata, és hogy milyen módon használja ki egyik a másikat.

Ezt követően a marketing és kreativitás szektorában Papp-Váry Árpád konferálásával folytak a gondolatébresztő és motiváló prezentációk. Legjobban a Cannes-i oroszlánokról és rendezvényről szóló bemutatók fogtak meg.

Másnap a kkv marketing szekcióban töltöttem a napot, ahol részletesen kivesézték a kisebb vállalkozások hirdetési lehetőségeit, és rendkívüli példákkal szemléltették a sikeres kampányokat.

Összességében rengeteget tanulhattam rövid idő alatt, és sosem éreztem még ilyen motiváltnak magam, mint ez után a két nap után. Szerencsés vagyok, hogy ilyen élményben lehetett részem.

Kovács Andrea:

“A pénz boldog, ha mi is”

-derült ki a 2015-ös Médiapiac Konferencián. A BKF Marketing teammel Egerben jártunk Március 18-19-én.  A marketing-, a kommunikációs és a médiaszakma képviselőivel találkoztunk az igényes szervezésű rendezvényen. De miért is megy el egy szakmailag zöldfülű főiskolai hallgató egy belsőkörű találkozóra? Leginkább tapasztalat -és információ szerzés, motiváció gyűjtés miatt. Úgy éreztem magam, mint egy szivacs, ami felszívja magába azt a tudást, amire szüksége van és szüksége lesz, ha érvényesülni akar a piacon. A média piacán. Ebben pedig a leginkább olyan szakemberek tudnak segíteni, akik már elértek valamit és meg tudják mutatni nekünk ezt a világot. A szünet nélküli előadások egymást követve vagy a marketinghez vagy a gazdasághoz kapcsolódtak. A program dinamikus volt, emiatt a szekciók között néha szaladgálni kellett, mert a figyelemfelkeltőbb prezentációk szinte kivétel nélkül ütköztek. Sajnos lehetetlen volt kettészakadni, így sok mindenről kénytelenek voltunk lemaradni. De kárpótolt a konferencia hangulata, a vendéglátás precizitása, a gyönyörű egri szálloda, a napsütés, a pezsgő, a macaron és persze ugyanúgy a témák, mint az előadók nyitottsága.

Olyan kérdésekre kaphattunk gondolatébresztő véleményt és választ, hogy hogyan lehet a pénz nem egy cél, hanem eszköz? Hogy függ össze az erény a gazdasággal, milyen az objektivista önérdek? Milyen marketingstratégiát érdemes követni, vagy eljön-e valaha az Orwelli vízió ideje, amikor mindenki ugyanolyan? Kialakul-e a globális fogyasztó, vagy túl mélyek a szokások? Mennyire könnyű megtalálni az insightot, és a reklámok vajon hazudnak-e? Ha nem lennének reklámok, mi történne? Mennyiben függ össze a politika a gazdasággal? A kettő összefüggése feltétel vagy követelmény? A stílus kérdése mennyire fontos a sajtóban? Lehet-e korlátot szabni a publicisztika felelősségének? Újra lehet-e definiálni a közéletiséget? Hogy lehet az újságírást a 7 főbűn szempontjaiból vizsgálni? Mitől kreatív egy arculat, egy reklám?

2 nap alatt megismerhettük a szakma nagy neveit, feljegyezhettük cégek neveit a gyakornoki állásokban reménykedve és kitűzhettük célként a Cannes Lion díj megnyerését. A konferencia mindenképpen inspiráló és hatásos volt, megérte elmenni és remélem jövőre is ott lehetek.

Juhász Dóra Tünde

Az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem a Médiapiac által rendezett konferencián, ennek nagyon örültem. Egésznap érdekes témákat boncolgattunk így nagyon hamar elrepült az idő.

A konferencia témáját a boldog pénz kérdése, dilemmája adta, ezt a kérdést először Laura nővér próbálta megválaszolni. Ő elsősorban a görög értékrendet tartotta helyénvalónak, tehát az erkölcsi értékeket szemben az intellektuálisakkal. Megállapította, hogy a gazdaság célja a közjó, az emberi kiteljesedés, egyéni mind közösségi értelemben. Idézet egy híres közgazdásztól Adam Smithtől, ami így szólt: „Az én önérdekemben benne van mások java is „- tehát az egyéni önérdek által mozgatott munkát tartotta a gazdasági fejlődés fő hajtóerejének. Nagyon fontosnak vélte a belső motivációt, ami magában foglalja az etikai értékeket, az anyagiasságot valamint az eudonomiát (boldogságot). Összefoglalva tehát a boldog pénz az értékek megvalósításához szolgál, jó értékalapú cél motiválja, gazdája szabad, és ha gazdája boldog, akkor nevezhetjük a pénzt boldognak.

A következő előadást Müller Kornél tartotta, a témája a helyi illetve nem helyi címet viselte.

Példák sora követte egymást, hogy meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést, kicsit lelövőm a poént. Végeredménybe arra jöttünk rá, hogy mindkettő működik. Felmerül benned a kérdés, hogy miért? Mert minden az üzleti modell kérdése. Hagyj, magyarázzam el pár mondatban, a kulcsszót itt a megszokás jelenti. Ha szembeállítunk két terméket, az egyik például legyen a Dove tusfürdő, a másik pedig egy házikenyér. Kicsit furcsa összehasonlításnak tűnhet elsőre, de mégsem az, arra próbálnék ezzel rávilágítani, hogy az íz nagyon fontos szerepet játszik, a kenyér sehol sem egyforma ízű bármely országban is járunk, mindenhol másképpen készítik az adott régiónak megfelelően, tehát helyi marad, nem terjesztik ki, míg a tusfürdőt bárhol vesszük a világon egyforma, kiterjesztett. Stratégia szempontjából a helyi kiterjesztés bizonyul viszonylag könnyebbnek, az ok pedig, hogy egyszerűbb megtalálni illetve kikalkulálni mekkora profit termelhető ki, erre példa a Combiné Krém volt, ez Brazíliában örvend nagy népszerűségnek a hölgyek körében. Ezzel szemben, hogy egy márkát ki tudjunk széleskörűen terjeszteni, ahhoz egy kimagaslóan magas, univerzális termékre van szükségünk. Hogy mennyire kimagaslónak kell lennie a terméknek arra egy számadat, szolgálhat ékes bizonyítékként, a tanulmányok azt mutatják, hogy a nem helyi termékek 75%-nak a kiterjesztése nem hatékony. Erre is találtunk azonban pozitív példát ilyen akár Dove Damage Repair. A zárómondatul szolgált, hogy a világban változások vannak, felgyorsul folyamatosan és soha nem már olyan lassú, mint amilyen most. A zárómondatot követően egy nagyon fontos témába kezdtünk bele.

Kampány a reklámért, az emberek nagy többsége negatívan áll a reklámokhoz, sokan manipulatívnak titulálják. A Genius végzett egy kutatást, aminek a harmadik helyén az szerepelt, hogy a reklámok hazugságok és mindössze a kilencedik helyen jelent meg az, hogy informáló szerepe is van. Az átlagemberek tehát a negatív tulajdonságaikat emelik ki, azokra asszociálnak, nem ismerik a működési mechanizmusát és a reklámok hozzáadott értékét. Pedig a reklámok szerves részét képezik annak is akár, hogy a kedvenc sorozatainkat tudják szinkronizálni, több neves kereskedelmi csatorna is bekapcsolódott ebbe a kampányba és az ő általuk elkészített kisfilmeket tekintettük, meg amelyeket a tévékben is láthatóan lesznek a napoktól kezdve. Részletesen több előadást nem fogok taglalni csak egy-egy mondatot, emelnék ki még kettőből, amely még számomra érdekes volt. Az egyik ilyen előadás a Continentalhoz kapcsolódott. Ez a név hallatán a legtöbben szerintem, bevallom köztük én is legelőször az autógumira gondoltam. Pedig a gumiabroncs nem az elsődleges profiljuk, a bevételük is mindössze 25%-át teszi ki. Ők a megkülönböztetésre fókuszálnak, ennek eszközének tartják a marketinget is, a külvilág felé való megfelelő kommunikációra fektetnek nagy hangsúlyt (újabban megjelent gondolat náluk a környezettudatosság, kihangsúlyozzák, milyen új alternatívákkal dolgoznak, ilyen például a gyermekláncfű, a nagyon jól ragadó képességét aknázzák ki. A prémiumimásukhoz hozzájárul, hogy a világon a kigördülő új kocsik 30%-án ilyen gumit helyeznek el).

Zárógondolatként pedig a K&H Bank képviseletébe érkezett előadó gondolatát emelném ki, ami véleményem szerint az élet minden területén megfontolandó tanács. Úgy kell beszélni mindig, hogyha akár száz év elteltével visszajátszanák az egykori beszélgetést, véleménynyilvánítást ne kelljen megbánni, magyarázkodni miatta.
Még egyszer köszönöm a lehetőséget, hogy ott lehettem!